Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, engem megviseltek a mostanában történtek. Ez a terror ami 2015-ös évben az európai emberek életébe fokozatosan belefolyik hihetetlen és megrázó. Nagyszüleim már éppen éltek a háború lezárásának idejében, határozott emlékeik vannak 56-ról és az orosz tankokról. A kilencvenes évek számomra nyugalmasan teltek, aztán jött 2001. szeptember 11.  Emlékszem, a híradóban mutatott szörnyű képekre és az azt követő amerikai válaszra. Az USA-t akkor nagy tragédia érte, melyből igyekeztek kikecmeregni, és megmutatni, hogy nem félnek a gonosz erőktől és újraépítik a lerombolt ikertornyokat. 2014 november 14-én fejezték be a One World Trade Center (aka Freedom Tower) építési munkálatait. New York-i utazásom harmadik napján volt szerencsém ellátogatni a fent említett újjáépített One World Trade Centerbe. Hihetetlen volt a világ 5. legmagasabb épületének legtetejében járni, viszont sosem fogom elfelejteni, hogy milyen áron is épült meg.


Szombati nap indultunk be a városba, délután 2 órára volt foglalásunk, ugyanis még előtte való nap sikerült a jegyeket online megvenni. Jó volt nyugodtan neki indulni a napnak, legalább már attól nem kellett tartani, hogy a hosszú sorban állás után nem kapunk jegyet. Szeretem hivatalos oldalakról a vásárlást intézni, így a oneworldobservatory.com -on adtuk le közös erővel a megrendelést. Így gyakorlatilag sorban állás nélkül játszi könnyedén jutottunk tovább a security-n, csak az előre kinyomtatott jegyet kellett mutatni, gyakorlatilag egy perc alatt a liftekhez értünk, ahol pár perc várakozás után sorra is kerültünk.



Körülbelül 10  ember szállhatott be a liftbe, amellyel kevesebb mint 1 perc alatt tettük meg a 108 emeletet. Na hát ez nekem elég hihetetlen volt, sőt ott sem unatkoztunk, ugyanis a lift belülről kijelzővel van ellátva és gyakorlatilag mutatja a kilátást a felhőkarcolóból. A liftből kijövet egy folyosóra léptünk, ahol szintén egy animációs filmet nézhettünk meg, aminek a végén hirtelen, csak úgy a semmiből felemelkedett a fal és tádááám ott volt a kilátás teljes Manhattan-re. Mákom volt, mert sikerült rögzítenem a mobillal, ha sikerül megtalálnom mindenképp felteszem a blog Facebook oldalára, ott majd megnézhettek belőle egy részletet. A folyosó végén pedig már a kilátóba léptünk.



A képen nagyon próbálok vigyorogni a kamerába, viszont a sápadtnál is sápadtabb voltam, nyilván az izgalom is, meg a hirtelen szintemelkedés azért megviselt, meg hát egyébként sem szeretem a vidámparkozást. Aztán ahogy kinéztem jobban az ablakon és megláttam, hogy alattunk mennyire mélyen van minden..... Kellett egy kis idő, hogy rendbe jöjjön a gyomrom. Mindenesetre a kilátás kárpótolt :)














A One World Trade Center-től távolodva még megálltunk a North Pool-nál. Nem sokkal mellette található South Pool társával ketten 4000 négyzetméteres alapterületűek, mélységükkel és drámai nagyságukkal az ikertornyok lebombázása utáni ürességet hivatottak szimbolizálni. A körülbelül 2977 áldozat nevét találjuk a lapokba vésve.


Összességében ez a nap hihetetlen élmény volt számomra, szerintem mindenképp megéri a kilátóba felmenni, ha az ember már egyszer New York-ban jár. Nagyon adtak az ,,élmény" hatásra, az egészet szépen felépítették a liftes animációtól elkezdve az elénk táruló kilátásig.

Remélem tetszett nektek a bejegyzésem, úgy gondoltam erről a látogatásról mindenképp érdemes egy egész bejegyzésen át mesélni. Ha utazással, vagy csak úgy bármivel kapcsolatos kérdésetek lenne, nyugodtan írjatok kommentet vagy Twitteren is megtaláltok!

Szép estét kívánok Nektek!


 Noémi